Véget ért a külpolitikai témák által dominált tavaszi európai uniós csúcstalálkozó, amelyen újabb Oroszország elleni szankcióról is megállapodtak a vezetők, miközben könnyítettek a tüntető gazdák terhein, és zöld utat adtak a bosnyákok és az ukránok uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez.
Miközben Magyarország az ukrán mezőgazdasági termékekre teljes behozatali tilalmat tart fent -– vállalva az uniós kötelezettségszegési eljárás kockázatát –, az Európai Bíróság az orosz gabonára nézve javasolt olyan mértékű vámokat, amelyek ellehetetlenítik ezeknek a termékeknek az értékesítését az uniós piacon.
Egyelőre nincs döntés arról, hogyan lehetne fegyvert vásárolnia lefoglalt orosz bankbetétek extraprofitjából, az uniós vezetők azonban egyetértettek az európai védelmi ipar felpörgetésében.
Az ukrán elnök az uniós vezetőkön számon kérte, hogy míg egyesek blokkolják az ukrán mezőgazdasági termékeket, mások Oroszországgal kereskednek és vásárolnak például gabonát.
Az EU vezetőinek ma délután kezdődött csúcstalálkozóján a főszerep kivételesen nem a belső ügyeké vagy a gazdasági kérdéseké.
Néhány nappal azt követően, hogy a magyar miniszterelnök keresztes hadjáratot hirdetett a belga főváros ellen, Orbán Viktor már nem akart kezet csókolni a lett kormányfőnek, és jót poénkodott Macronnal és Schulzcal. Előtte azonban megvédte az orosz atomot.
Két napos uniós csúcstalálkozó lesz Brüsszelben. Az állam- és kormányfők elsősorban külpolitikai kérdések szerepelnek. Lehet arra számítani, hogy egyes kérdésekben a magyar álláspont eltér majd a többségitől, de minden bizonnyal az elmúlt hónapokhoz hasonló vétóhelyzet nem fog kialakulni. Arra viszont számítani kell, hogy Orbán Viktor érvelése, megközelítései már a soron következő magyar uniós elnökség szempontjából is értelmezendők.
Az ukrán gabona behozatalának engedélyezése mellett az orosz kitiltása lehet a cél, de ez vajon milyen irányba mozgatja az árakat Európában?
Fokozatos csatlakozást ajánlhat Brüsszel Ukrajnának, a javaslatokat szerdán mutathatják be.
Az Európa-ügyi miniszterek az állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken tartandó csúcstalálkozóját készítették elő Brüsszelben, ennek megfelelően állították össze a napirendet is. A magyar álláspont szerint nem világos, hogy az EU mit akar Ukrajnában.
Az Európai Parlament végleg rábólintott arra az új jogszabályra, amelyet az EU-s országokban működő média függetlenségének védelmére szántak. Majdhogynem triviális normákat foglalt írásba, azokat is főként ajánlásokként, de úgy tűnik, a magyar kormánynak már ez is több a soknál.
A júniusi EP-választások után az olasz miniszterelnök Európa szellemi vezére lehet – jósolja a brüsszeli Politico, amely szerint ez az Európai Unió jobbratolódását jelentheti olyan fontos kérdésekben, mint a zöld átmenet vagy a menekültek kérdése.
Az Európai Unió pénzügyileg támogatja az eladósodott Egyiptomot, ahonnan jelentős mennyiségű földgázt importál majd. Ezenkívül Egyiptom vállalja, hogy a területén tartja az Afrikából Európába induló migránsokat.
Döntés született az Európai Békekeret ötmilliárd eurós bővítéséről, de a magyar kormány ismét élt a konstruktív tartózkodás lehetőségével, így Szijjártó Péter szerint „továbbra sem kell politikai vagy pénzügyi terhet vállalni az ukrajnai fegyverszállításokból”.
Tucatnyi jelölt van már az Európai Bizottság következő elnöki posztjára, bár nem minden jelöltnek ismerjük a nevét, csak azt tudjuk, hogy egy adott politikai formáció jelölni fog valakit. Az eddig ismert jelöltek közül azonban csak egynek van komoly esélye: Ursula von der Leyennek. Van olyan jelölt is, akinek nem a pártjának alacsony támogatottsága miatt nem jöhet számításba, hanem azért, mert el van tiltva az efféle megbízatásoktól. Az EUrologus összeszedte a szóba jöhető jelölteket.
A külügyminiszterek csúcstalálkozóján videókapcsolaton keresztül részt vesz Antony Blinken amerikai és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is.
A frakciók találkozóját követően a kereset benyújtására Robert Metsola, az Európai Parlament elnöke is rábólintott.
Novemberben voltak a választások, de azóta sem sikerült megállapodni a többi párttal, valószínűleg szakértői kormánya lesz az országnak.
Az Európai Parlament jóváhagyta a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt. A képviselők 523 szavazattal, 46 ellenszavazattal és 49 tartózkodás mellett fogadták el a tagállamokkal már egyeztetett szöveget.
Összességében inkább politikai, mint jogi szempontból értelmezhető, hogy az Európai Parlament be akarja perelni az Európai Bizottságot. Az ok természetesen Magyarország és a részben felszabadított források. Az EP Orbán-ügyben nem alkuszik – ezt szeretné mindenki tudomására hozni. Elemzésünk.
